Karamellás almatorta

Fényképezésre már csak a sarka maradt...

Karamella és alma jöhet minden mennyiségben, hát még együtt… Ez a „klasszikus” francia almatorta, a Tarte tatin egy változata, Szamócától.

Az eredeti recept 20 cm-es tortaformára szól, na nekem ilyenem speciel nincs, de van egy kis tepsim (18x25cm), úgyhogy abban sütöttem ki. Természetesen a hozzávalókat nagyobb tepsihez lehet duplázni, triplázni, mert el fog fogyni…

Hozzávalók:

10 dkg cukor (a karamellához)

2 db közepes alma (ha lehet, savanykás)

a tésztához:

5 dkg cukor

5 dkg vaj

1 tojás

1 dl tej

10 dkg liszt

csipetnyi só

fél kávéskanál sütőpor

ízlés szerint fahéj

Elkészítés:

Először is hámozzuk meg és „magházazzuk ki” az almákat, majd vágjuk mindkettőt nyolcfelé. (Ha akarjuk, meglocsolhatjuk egy kis citromlével, az íze kedvéért.) Vegyítsük össze a tészta száraz összetevőit és keverjük össze külön a nedveseket. Fogjuk meg a sütőalkalmasságunkat, tegyünk bele sütőpapírt, és ha még ebben sem bízunk (mint én), egy kicsit vajazzuk meg ezt is, elrontani nem fogja (Lisztezni nem szabad!!!).

Üzemeljük be a sütőt. A cukorból készítsünk karamellt, öntsük bele a tepsibe, rakjuk rá az almagerezdeket. A tészta száraz és nedves részét keverjük össze, öntsük rá az almára. (Nem baj, ha nem fedi el teljesen, tehát kikandikálnak az almagerezdek.) Tegyük be az egészet a sütőbe és kb 200 fokon fél óráig süssük. Ezt a részt azért kell jobban megszervezni, mert óriási tapasztalataim szerint nem jó, ha a karamella nagyon megkeményedik, tehát hamar kerüljenek rá a cuccok és úgy menjen be a meleg sütőbe.

Ha kész van, ne borítsuk ki azonnal (ekkor még rotyog a karamellás almalé… hmm…), 5 percet várjunk még. Ha rácsra borítjuk, tegyünk alá tálcát vagy alufóliát, mert amint említettem, szaftos.

Ja, ennek a sütinek az a lényege, hogy az alja van felül, tehát a karamellás alma látszik.

Ha „sütőpapírostul” kiborítjuk, az elválasztásnál látni fogjuk, hogy melyek azok a részek, ahol a karamella ragaszkodik a sütőpapírhoz, ezeket közben szedjük le óvatosan (meleg!) és passzintsuk a süti tetejére, de jutalomként meg is tarthatjuk magunknak… J (Ezért is jó, ha sütőpapírt használunk, mert a tepsiből lehetetlen veszteség nélkül kibányászni a beleragadt, finom karamellát.)

Nos, ez is egy elég édes és tömény sütemény, úgyhogy mindenképp jól jön hozzá egy pohár tej. Vagy inkább egy kis házi krémsajt…?