2011. február 15., kedd

Marie-torta (Macskarisztokraták)

Miaúú...

És eljött, ami még nem volt - kipróbáltam a misztikus fondant-díszítési technikát. Ezer köszönet Kiskuktának  receptért és a részletes leírásért!
Jelentem, ha nekem sikerült, mindenkinek fog!!! :)
Keresztlánykám 4. szülinapjára készült a torta. Tetszett neki, de azért a "miheztartás végett" közölte, hogy Berliozt (másik cica a meséből) jobban szereti... :)

és akkor az alkotóelemek:

TORTA
A már leírt tortapiskótát használtam (Eredeti szintén Kiskuktától). Először sütöttem egy háromtojásos kakaósat, de nem sült szépen, úgyhogy egy lapot vágtam belőle (az lett a középső), aztán sütöttem egy kéttojásos sima sárgát, így belül is tarka lett.

KRÉM
Belül és oldalt sima Milkacsokis trüffelkrémet, a tetejére díszítésként ugyancsak Milkás, de fehércsokisat használtam. Erről még később bővebben.

FONDANT
Kiskukta receptje alapján, később ugyancsak még bővebben.

SZÍNEZÉS, RAJZOLÁS
Wilton zselés ételfesték-koncentrátum és Sőregi ételfesték-toll. Nem akarok reklámozni, de jó tudni, hogy Mindkettő rendelhető ITT, ahol érdemes alaposan szétnézni, főleg ha van az ilyesmire affinitásunk, mert nagyon jó - és persze profi, így nem olcsó - dolgok vannak! Ja, és megvásárolhatóak Budapesten ITT, ahová egyszerűen el KELL menni, sőt, ha lehetne, én be is költöznék... :)

Elkészítés:
Mivel mindennek megvan a receptje, így csak néhány gondolat. Aki tényleg profi dolgokra kíváncsi a tortákkal kapcsolatban, az mindenképp böngéssze át Kiskukta oldalát és az ő hivatkozásait!

Alapszabály a fondant-bevonatos tortánál, hogy a fondant alatt közvetlenül nem lehet tejszínes krém, mert elcsúszkál rajta. Nos, a trüffel az tejszínes, de nem olyan, mint egy oroszkrém, úgyhogy megkockáztattam a dolgot, márcsak azért is, mert tudtam, hogy nem akarom teljesen bevonni a tortát, csak a díszekhez használtam a "cukortésztát".

A fondant elkészítésénél ne aggódjunk a sárga színű margarin miatt, a végeredmény gyönyörű fehér lesz és tényleg kanalanként adagoljuk a porcukrot, mert nekem is kicsit keményebb lett és utólag már tudom, hogy az utolsó adagot le kellett volna felezni. DE! valóban csodát művel vele mikrózás, jól meglágyítja, csak miután kivettük, gyorsan át kell gyúrni (de azért óvatosan, mert itt-ott igencsak felmelegszik). Maga a fondant nem lesz kemény, száraz, hanem tényleg ehető állagú, gondolom a zselatin miatt, sőt, nem is olyan rossz, mint az ember gondolná az alapján, hogy tiszta cukor. Bár mivel én a pillecukrot is imádom, lehet, hogy ezügyben nem vagyok elfogulatlan... :)

A színezésnél óvatosan kell bánni a zselés festékkel, mert tényleg nagyon tömény - néhány csíkot tegyünk a fondant-ra és alaposan gyúrjuk bele, majd meglátjuk, milyen kevés is elég! A festésre ugyanez áll, bár a képen látszik, hogy az nekem sem ment valami jól. Pici festéket oldottam fel vízben és ahol sötétebb árnyalat kellett, ott még egy-két réteget vittem fel, nem szőrehullató, műanyag, vadiúj, jól megmosott kisecsettel.


Ami a rajzolást illeti, hát ez az ételfesték-toll ez valami csúcs! Igazából filcre hasonlít, csak ételfesték van benne. Szóval Marie úgy készült, hogy kinyújtottam egy adagot a fondant-ból, akkorára szabtam, amekkora az előre kinyomtatott képem volt, aztán rátettem a papírlapot és egy műanyag tollszerű célszerszámmal (sima pálcika, szerintem bármi ilyesmi jó rá) átrajzoltam/nyomtam a körvonalakat, aztán a filccel a fondant-lapon átrajzoltam a "barázdákat".

       Íme a rajz:
(Azért csillog, mert folpack van rajta.)

Ja, ami a csillagokat illeti, színzett, kinyújtott fondant-ból csillag-kiszúrókkal vágtam ki a kétféle méretet. Gondolkoztam, hogy lehetne őket összeragasztani, aztán ecsettel egy kis vizet vittem fel rá és így összeragadtak. Mivel a víztől élénkebb lett a fondant színe és kicsit olyan, mintha mázas lenne, így a tetejüket is mindenhol lekentem. Nem száradt rá, de nem is lett gáz, nem lett kemény, nem olvadt szét vagy ilyesmi.

A végén a díszítésnél persze amit lehetett, elszúrtam, úgyhogy össze-vissza passzíroztam rá a díszeket, de elsőre azért elmegy...
Szóval ennyi :)