2010. december 18., szombat

Kókusz szelet

Macizsúr

Ennek a sütinek az általam eredetileg ismert változatát "Kókuszos tojásfaló"-nak neveztem el, ugyanis nem kevesebb mint 17 db tojás kell hozzá (ehhez "csak" 7...)! Viszont emlékeim szerint nagyon finom volt és a kókusz egyébként is a gyengém, úgyhogy igencsak megörültem, amikor találtam kevésbé tojásigényes, hasonló változatokat.

Az első variáció, ami egy kókuszos torta, Szamócánál található. Nos, most mindenképp szeletsütit kelett produkálnom, ami az adagok duplázásával azt hiszem, ment is volna, de úgy meg a 8 dl tejszín tűnt kicsit soknak. (A krém ízesítése - banános vagy ananászos italpor - is elég extrém, azt hiszem, azt simán hagytam volna, bár ha valaki elkészíti az eredetit és küld nekem egy szeletet, szívesen megkóstolom... :) )

Szóval maradt a Rama sütigyár egyik receptje, mint alap. Ott is voltak persze fenntartásaim, elsősorban a krémmel kapcsolatban (jó sok margarin...), de hát egyszer csak el kellett kezdeni sütni végre...

Hozzávalók

Barna tészta:
30 dkg liszt
2 ek kakaópor
1/2 csomag sütőpor
15 dkg porcukor
15 dkg margarin
1 tojás

Kókuszréteg:
6 db tojásfehérje
20 dkg porcukor
20 dkg kókuszreszelék

Krém:
6 db tojássárgája
4 csomag vaníliás cukor
3 ek liszt
3 dl tej

20 dkg porcukor
25 dkg margarin

Tetejére:
Csokireszelék vagy cukrozatlan kakaópor (holland)

Elkészítés:

Először is összegyúrjuk a barna tészta hozzávalóit. Az eredeti recept szerint, ha nem áll össze, lehet bele tenni egy kis tejet. Na, nekem összeállt, sőt - viszont elég lágy margarint és viszonylag nagy méretű tojást használtam. Két gombócra kell osztani, aztán ha olyan ügyesen ragadósra készítettük, mint én, nem árt neki egy kis üdülés a hűtőben.
A tepsit (közepes méretűt használtam, kb 25x35 cm) ki kell kenni valami zsiradékal (margarin), én a biztonság kedvéért beszórtam egy kis darált keksszel is (persze liszt is lehet).
És hozzákezdhetünk az alsó barna lap nyújtásához: láttam és olvastam már, hogy a vajas-ragadós tésztákat két folpack között nyújtják ki. Úgy éreztem, most van itt az alkalom, hogy ezt a módszert kipróbáljam. Bár még csak a "feles verziót" valósítottam meg, tudniillik csak alulra tettem folpackot, de bevált és könnyebb volt belevarászolni a tepsibe is, mint a sodrófára feltekerve bűvészkedni vele. Mondjuk biztosan vicces látvány lehetett, ahogy egyensúlyozok a folpackos tésztával, bemérem a célt, aztán többé-kevésbé telibe találom a tepsit a "dobott" anyaggal. A végén persze kellett egy kis korrekció, lapogatás, húzogatás - profiknak ez biztosan egyből megy. Azért itt már sejtettem, hogy a felső lap nem lesz ilyen mókás menet...

Ugyanis a következő réteg végülis egy kókuszos habcsókalap. A tojásfehérjéket fel kell verni a cukorral, aztán bele kell keverni a kókuszt és ezt az alsó barna lapra ráönteni. (Azt elfelejtettem írni, hogy nem kell azzal vacakolni külön, hogy az alsó lapból "peremet" is készítsünk, tudniillik hogy a kókuszos krém ne érintkezzen közvetlenül a tepsi oldalával, már csak azért sem, mert az a legfinomabb rész :) )

Aztán újra jön a "barnatészta nyújtási hadművelet" - nos, itt már nem árt, ha kicsit pontosabban célzunk vagy az átemelésnél igénybe veszünk egy lelkes (vagy kevésbé lelkes, de sütivel zsarolható :) ) segítőt, hogy legyen négy kezünk, amivel a folpack két-két csücskét fogjuk, majd a kellő pillanatban ráfordítjuk, ugyanis a habon egy kicsit nehezebb korrigálni pl. a gyűrődéseket, amiket nekem ügyesen sikerült produkálni.
Közepes lángon kb 20 percig sütjük.

Te jó ég, azt hiszem, kicsit túldimenzionáltam a tésztás részt, de még nagyon friss az "élmény" :).
Igazából tényleg nem olyan bonyolult, csak le akartam minden verziót írni, hogy senkit ne érjen meglepetés. Valójában, ha nem olyan lágy a tészta (és/vagy nem vagyunk olyan bénák, mint én) nem kell akrobatamutatványokat produkálni, simán átemelhetjük úgy, hogy feltekerjük a sodrófára. A teteje meg tök mindegy, milyen lesz, úgyis elfedjük a krémmel!!!

Ja, tényleg, krém: A tojássárgákat a vaníliás cukorral, liszttel és tejjel kikeverjük, pici lángon vagy gőz fölött sűrűre főzzük, majd folyamatosan kevergetve kihűtjük. Ha kihűlt, alaposan összedolgozzuk a porcukorral kikevert margarinnal és mehet az ugyancsak kihűlt tészta tetejére.

Az egészet megszórjuk csokireszelékkel, vagy, már csak azért is, meg igencsak édes lesz a végeredmény, keserű kakaóporral.

SÜTIBEMUTATÓ MODELLÜNK egy adománygyűjtő maci (Aréna plázából vettünk egyet-egyet egy nagyon édes és óriási mentőkutyustól.)

Őket lehet támogatni:

Pannon Mentőkutyás Alapítvány
Pest Megyei Kutató-Mentőszolgálat



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése