Hosszú, "előremagyarázkodós" cím... Semmi jót nem ígér, igaz? :)
Hogy a magyarázkodásnak ne legyen vége, élőben jobban mutatott a torta, valahogy nem ütött el ennyire a csokis és a színes rész... Szerintem...
OK, kezdjük a könnyebbik végével: a torta maga kakaós piskótás trüffelkrémes torta, mint más testvérei is ezen a blogon (ld. Marie és Fradi), azzal a különbséggel, hogy a répacukrot gyümölcscukorral, a trüffelkrémben a sima csokit diabetikussal (Ritter sport diat) cseréltem fel, egy az egyben (a gyümölcscukorból kicsivel kevesebbet használtam, de nem annyira lényeges. Magát a piskótát egyéb édesítőszerrel is el lehet készíteni.).
Ja, a tetejére is diabetikus csokiforgácsot szórtam.
És most látom a képen, hogy elég ronda lett a torta oldala - még jó, hogy bátyuskám a hazaszállításnál néhányszor hozzádörgölte a tortahordó falához, úgyhogy a végén már tuti fel sem tűntek az eredeti hibák :).
Ami a marcipánféleséget illeti, a Flat-catnél talált házi (dió)marcipán receptjét használtam fel. (Bocsi, de nem tudom most direkte belinkelni, mert egy ideje mindig lefagy a gépem, ha belépek arra az oldalra :( )
Amitől diabetikus lett, az az, hogy répacukor helyett itt is gyümölcscukrot használtam.
A "normálcukros" marcipánt még nem próbáltam, azzal biztos könnyebb bánni, ez eléggé ragadós és olvadós lett, de hát ez volt, ezt kellett szeretni :) Ja, és nem volt elég finomra őrölve a mandula, ezért látszottak benne a darabok (amolyan "pergeltcukros" feeling) és a két dolog együtthatása miatt nem tudtam olyan vékonyra nyújtani, finomra formázni. Viszont a zselés Wilton festék szépen befogta - kivéve persze a gigantikus manduladarabokat -, ez legalább sikerült :) És az íze sem volt rossz! :)
Recept:
Hozzávalók (eredeti recept szerint, én fél adagot csináltam)
20 dkg finomra(!) őrölt mandula
20 dkg gyümölcscukor (fruktóz) (normál marcipánhoz normál cukor)
3 ek víz
keserűmandula aroma
1 tojásfehérje
Elkészítés:
A cukrot a vízzel és az aromával lassú tűzön felolvasztjuk, aztán hozzáadjuk a mandulát, végül állandóan kavargatva (meg ne süljön...) a tojásfehérjét. Sűrűre összefőzzük, kevergetve hűtjük, majd ha már hozzá tudunk nyúlni (először még őrülten forró az olvadt cukortól!), akkor gyúrogatva tovább hűtjük. Ha közben többször lemossuk a kezünket és nem töröljük teljesen szárazra (azért ne csöpögjön), könnyebb kezelni a ragadósságot.
Ha kihűlt, színezhetjük, formázhatjuk - ahogy sikerül :)
Ja, persze a sok cukortól olvad össze-vissza, úgyhogy ha kész, rögtön tegyük hűtőbe, mégpedig folpackra, mert minden másra rá fog ragadni!
Szóval: macerás dolog és leginkább kényszermegoldás, de mindenképp szerettem volna diabetikus, díszes tortát csinálni sógornőm szülinapjára - mert hát miért csak ő maradjon ki a "jóból"? Szóval, nem lett egy szépségdíjas darab (persze életem első cukor-marcipánrózsáit darabos, ragadós cuccból készítettem, mert mi az nekem...) de tudjátok, a szándék a fontos :)
További képek:
Nagyközeli...
Egyenesen...