A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csemegék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csemegék. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. március 4., vasárnap

Bonbon, dobozban


Persze, amikor nagyon akar az ember, a végén semmi nem jön össze... Szóval egy doboz bonbon (a doboz fondant-ból van) anyucikámnak.

A bonbonok tölteléke trüffel és vajkaramella földimogyoróval.
Ja, és naná, hogy a bonbonokon kijöttek ilyen kis pöttyök (a kakóvaj vagy mi), úgyhogy legközelebb "temperálok"
Meg legközelebb majd valami szebbet csinálok...

2011. január 2., vasárnap

Pillecukor és pillecukros süti

Kukucs :)

Imádom a pillecukrot. Tudom, igazán durva dolog, de olyan jó! - és mint alább látható, még lehet fokozni is...

Pillecukor
Forrás: Wise Lady 

Hozzávalók (kb 20-22 db 3-4 cm-es kockához)

8 gr őrölt zselatin (nem tortazselé!)
3 ek víz

15 dkg porcukor
1 ek méz
50 ml víz

A forgatáshoz:
1 ek porcukor
1 ek keményítő

Elkészítés:

A zselatint és a 3 kanál vizet összekeverjük egy olyan tálban, amiben majd felverhetjük az egészet. A porcukrot a mézzel és a vízzel összefőzzük, pár percig forraljuk, aztán egy kis adag "szirupot" elkeverünk a zselatinnal, majd már a habverővel alacsony fokozaton, folyamatosan keverve hozzácsorgatjuk az egészet. Aztán rákapcsolunk és felverjük, egészen ki fog fehéredni és egy idő múlva nagyon fog "ragaszkodni", teljesen nyúlós, ragadós lesz. Tényleg olyan igazán nyúlós a cucc, ettől nem kell megijedni, a végeredmény "habos" lesz!
Ezután egy olajjal vékonyan bekent sütőpapírral bélelt műanyag (mondjuk fagyis)dobozba tesszük és hagyjuk pihenni a hűtőben, kb 2-3 órát.
Aztán kivesszük és konyhai ollóval kockákra daraboljuk. A kés nem jó, mert nagyon ragad a cucc! Szerintem ez a legjobb rész - természetesen a kóstoláson kívül :)
Ja, a kockákat ragadósságuk miatt porcukorral elkevert keményítőbe hempergetjük, így már kezelhetőek lesznek.

ÍZESÍTÉS:
Lásd az említett forrásnál. Legközelebb kókuszosat és narancsosat tervezek :)

Pillecukros süti

Fincsi kakaós-nagyonomlós tészta, pillecukor és csoki - ezt már tényleg nemigen lehet fokozni!!!

Most azonban nincs recept, mivel az ötletet és a tésztát a Kifőztük karácsonyi adománygyűjtő számából vettem, úgyhogy nem lenne szép közhírelni. De remélem, még ezek a nem művészi képek is csábítóak :)

Úgy látom, tart még az akció, úgyhogy nézzen be mindenki, mert sok kicsi sokra megy és az újság tényleg nagyon szuper!


A biztonság kedvéért még egy közeli...


2010. december 10., péntek

Házi vajkaramella



Hát nem cuki ez a szalvéta?

Nem igazán van formában a program, rólam nem is beszélve, szóval csak a lényeget:

A recept Szamócától származik. (Egészen pontosan a Francia csokoládétorta egy alternatív alkotóeleme. Magát a tortát is elkészítettem már, elég tömény, de nagyon finom!)

Hozzávalók:

30 dkg cukrozott, sűrített tej (kb két tubus)
5 dkg cukor (ha van, barna)
5 dkg vaj

Elkészítés:

A hozzávalókat kicsi lángon, állandóan kevergetve, óvatosan, türelmesen sűrűre összefőzzük.
Ha ez megvan, akkor egy sütőpapírral bélelt kisebb tepsibe vagy hőálló tálba tesszük és hagyjuk teljesen kihűlni. (melegen még nyúlós-ragacsos tapintású, de ha kihűl, teljesen "vajkaramellás" lesz.) Ha kihűlt, akkor különböző alakzatokat szúrunk ki belőle, pici formákkal (pl. csillag), vagy kis szaloncukorformákat hengergetünk.
Ezután sima vagy ízesített csokiba márthatjuk (a képen lévőkön narancsos étcsoki van, azok a kis göcsörtök a "narancsos" darabok). Persze apróra vágott mogyoróval is meg lehet szórni vagy valami ilyesmi, de azt ne felejtsük el, hogy ez azért mégiscsak vajkaramella - szerintem csupaszon a legfinomabb! :)

Csokis-ropogós-kekszes

A Korpovit keksz mennybemenetele

Nos, leánykori nevén "Sütés nélküli ropogós torta", de az én produktumomban nem lett semmi tortai...
A recept Joanne Harris (a "Csokoládé" írónője) és Fran Warde szakácskönyvéből származik (A francia konyha).

Valójában nem hinném, hogy két angol szerző francia szakácskönyvének eredeti szövegében ténylegesen a "Korpovit" keksz szerepelne a hozzávalók között, de a végeredmény nagyon jó és utána mégiscsak hozzájön az az illúzió, hogy dehát én csak egy kis Korpovitot ettem... :)

Hozzávalók (az eredeti fél adagja, mert hiába nagyon finom, azért elég "telítő" is)

7,5 dkg vaj
2 ek méz (az eredetiben sötét és világos melasz - hát, ha van ilyenünk, nyugodtan tegyünk bele azt...)
10 dkg csokoládé (tetszés szerint, nekem speciel narancsos étcsokival a legjobb...)

15 dkg vegyes, vágott aszalt gyümölcs (ez is tetszés szerint, az alap mondjuk mazsola, meg én szeretem benne pl. a sárgabarackot - azt persze daraboljuk fel mazsolányi darabokra!)
7,5 dkg vegyes, vágott, pörkölt dió-mogyoróféle (a lehetőségek itt is határtalanok - és hiába veszünk előre pörkölt cuccot, soha nem árt, ha mi magunk is rápörkölünk egy kicsit, száraz serpenyőben)

12,5 dkg Korpovit keksz

Elkészítés:

Apróra tördeljük a kekszet és összekeverjük a szintén vágott/darabolt aszalványokkal meg csonthéjasokkal. A vajat, mézet és csokit kis lángon összeolvasztjuk (nehogy forrjon, épp csak olvadjon el szépen minden), aztán ráöntjük az előkészített "mindenségre".
Egy kisebb tepsibe vagy lapos tálba tegyünk sütőpapírt és rakjuk bele az egészet hűlni-összeállni. Mehet a hűtőbe néhány órára.
Az eredeti recept szerint olyannyira össze kellene állnia, hogy szeletelhető legyen - szerintem erre esély sincs (bár más keksszel talán igen, de akkor hol a wellness? :) ), bár valamennyire tényleg összeáll, úgyhogy nyugodtan "tördeljük" csak össze és szedjük csak ki müzlistálkákba vagy már eleve is bepakolhatjuk muffinpapírokba (ld. mint fenn).

(Sikerült ma is elhasználnom az egész heti idézőjel-adagomat, pedig tervezek még egy bejegyzést...)

2010. november 28., vasárnap

Darált keksz - klasszikusok: Keksztekercs és kókuszgolyó

Süncsalád

Köztudott, hogy a darált keksz alapú, sütés nélküli sütik igazi életmentők és nem kell hozzájuk őstehetség. Épp ezért mindig sikítani tudnék, amikor a boltban meglátom az "instant" kókuszgolyó- vagy keksztekercs-port...

Keksztekercs

Ősi családi recept :) (Értsd - ki tudja már, honnan van, de mindig ezt csináljuk...)

Hozzávalók:

a "tésztához"
30 dkg darált keksz
2 ek cukrozatlan kakaó
10 dkg porcukor
ízlés szerint rum vagy rumaroma
az összeállításhoz tej

a "krémhez"
10 dkg vaj (nem lehet margarin!)
5 dkg kókuszreszelék
15 porcukor

a nyújtáshoz:
5 dkg kókuszreszelék

Elkészítés:

A "tészta" hozzávalóit összegyúrjuk annyi tejjel, hogy jól gyúrható állagot kapjunk, gondolva arra, hogy ki is kell majd nyújtanunk. A tej mennyisége persze függ a keksztől, mindenesetre érzéssel adagoljuk és jól dolgozzuk meg, mielőtt úgy döntünk, hogy öntünk még hozzá, mert tényleg nyújtani kell és nem "kenni".
Vágjunk egy téglalap alakú folpack-darabot és szórjuk meg az erre a célra tartogatott kókuszreszelékkel és ezen nyújtsuk ki - egyrészt díszíti, másrészt nem ragad oda -, 3-4mm vastagra.
A krém alkotóit keverjük össze, majd kenjük rá egyenletesen a kinyújtott lapra - én valójában puszta kézzel szoktam rálapogatni, mert a kézmelegtől megolvad a vaj és sokkal könnyebben megy a dolog...
Ha kész, akkor a fólia segítségével (is) tekerjük fel az egészet, ha lehet, minél szorosabban. Ha megvan, nyugodtan formázgassuk-lapogassuk-hengergessük (a kókuszos folpackon) addig, amíg elégedettek nem leszünk az eredménnyel.
Eztán már csak jól ki kell hűteni, aztán meglepődni a szeletelésnél, hogy milyen bénának éreztük a feltekerésnél és mégis milyen jól néz ki! :)

Kókuszgolyó

Szintén ősi recept...
Hozzávalók:

20 dkg darált keksz
20 dkg porcukor
10 dkg vaj (de tényleg!)
5 dkg kókuszreszelék
1 ek cukrozatlan kakaópor
ízlés szerint rum vagy aroma
szükség szerinti mennyiségű barack- vagy darabos meggylekvár az összeállításhoz
5 dkg kókuszreszelék a beforgatáshoz

Elkészítés:

A hozzávalókat összegyúrjuk, a lekvárt a szükséges (gyurmázható, de nem kenhető) állag eléréséig adagolva. Nálam a házi darabos meggylekvár a nyerő, így meggyes is, rumos is - a konyakos meggyért nem vagyok oda különösebben...
Ha összeállt az egész, "begolyózzuk" és meghempergetjük kókuszreszelékben.
Ezt is jól ki kell hűteni a vaj miatt, na meg hogy az egész összeérjen.

Ezt az alap"tésztát" számos figura elkészítéséhez használhatjuk, itt van pl. a zizis süni.

A díszítési ötlet Szamócától származik.
Annyi az egész, hogy a masszát csepp alakúra kell gyurmázni, leönteni csokival/bevonóval, aztán megtűzdelni zizivel, szemnek pedig francia drazsét válogatni. Sajnos a csoki túl gyorsan keményedett és kicsit berepedezett, de ha nem a királyi családnak készül, azért még úgy is vállalható :)

(Egérke is van nála, az is nagyon cuki - én úgy gyártottam egereket, hogy a fentiek szerinti csokibevonós alapba fülnek mandulalapokat tűztem, a szemet és a farkincát pedig fehércsokival pötyöztem/kanyarintottam rá.)